Tüz és víz

Legújabb és legkedvencebb alkotásom ez a karkötő. Most először próbálkoztam vastagabb gejzíres karkötővel, és nagyon tetszett. Főleg azt szeretem benne, ahogy a piros és a kék színek elütnek egymástól, és mégis harmonizálnak. A kész mű 40 szálas, és 4cm vastag.

 

Pár héttel ezelőtt díszítettem fel a fülhallgatómat, hogy ezzel is vidámabbá tehessem a napjaimat, hiszen mindig zenehallgatással kezdődnek. (:

Húgomnak

Ma végre befejeztem húgom hetekkel ezelőtt elkezdett karkötőjét. Az imént adtam oda neki, örült is, és ha ő örül neki, én is. Korábban már dolgoztam ezzel a mintával, ezért - csakúgy, mint az akkori rózsaszínség - ez az alkotás is 20 szálas, és 2,5 cm vastag, ez azonban csak négy színű.

A most következő csöppségeket este dobtam össze. Makramésok, fagyönggyel díszítve. A betűs gyöngyöt még régebben vettem, vidáman távoztam a boltból, hogy én majd csinálok egy karkötőt a kedvesem nevével, ehhez képest csak az alul látható betűk voltam a csomagban, így két válsaztásom maradt: vagy azt írom rá, hogy "friend" vagy azt, hogy "dinner". Gondolom cseppet sem meglepő, hogy az előbbi mellett döntöttem... A borzalmányos fotókról annyit, hogy hajnalban, indulás előtt készültek, kimentem a kertbe, ahová már sütött a nap, és bár a fényképező kijelzőjét nem igazán láttam, büszkén készítettem egy rakás fotót, hogy hű de szép lesz. Ehhez képest az előbb szembesültem vele, hogy megörökítettem részleteiben a fűszálakat, valamint az őket érő napsütést, kivéve a karkötőket... De talán így is kivehető a lényeg.

Jah, és szeretném így a végén megosztani veletek, hogy ma egy alakuló rockbanda próbáján voltam, és tanítottak dobolni, és gitározni is, és ez az élmény mély nyomot hagyott bennem. :D DOBOLTAAAM!

Heti újdonságok (:

Heló! Mostanában mindig volt valami problem fényképező ügyben, úgyhogy most, hogy végre összejött a képek elkészítése, és átjuttatása a gépre, rátok zúdítom egész hetes ügyködésem eredményét.

Először is készen lettem ővele. Nagyon tetszik, nagyjából elégedett is vagyok, habár lehetne szebb, de mégis első komolyabb próbálkozásom volt ezzel a technikával.

Aztán barátom kért tőlem egy karkötőt a nevemmel, én pedig eleget tettem a kívánságának. Nah ez az a művem, amivel teljesen elégedett vagyok. Szerintem nagyon szép lett, és ami a lényeg: Krisztiánnak is tetszik :D

Alkottam bőrszálból sima makramé karkötőt, csak mert olyanom volt. A fekete-pirosat Krisztián kapta, a kék pedig az én kezemen díszeleg.

Ez tegnap előtt este kezdődött, tegnap egész nap, szinte egyfolytában ezt csomóztam, és este végül kész lett. :D Már most imádom!

Itt pedig Krisztián kezét láthatjátok. (: Egy magamfajta csomózás-őrült lány mindennél jobban örül neki, ha látja, hogy a szerettei kezén is elkezd szebbnél szebb alkotások tömkelege díszelegni. Ezek mindegyikét tőlem kapta ráadásul.