Végre nyugalom van

Jelentem: megvolt a játékvezetői vizsgám. Ma délután értem haza a táborból. Szombat hajnalban megcsináltuk a fizikai tesztet, ami nagyon jól sikerült, habár néhány perccel az előtt, hogy a mi csoportunk jött volna, az eső még ezerrel zuhogott, és villámlásban sem szenvedtünk hiányt, de volt kedves, és elállt, mire mi nők sorra kerültünk Délután sor került az elméleti részre, amiről inkább nem mondanék semmit, hiszen nem akarom elkiabálni, elég sok múlik ezen. Azon túl szereztem sok új ismerőst, buliztam egy fergetegeset, és végre valami betöltötte a szívemben azt az űrt, amit a rosszul megszervezett osztálykirándulás hagyott benne. Karaokeztunk, táncra perdültünk, bár egyesek az asztal tetejét alkalmasabbnak találták erre a célra. Kettőkor feküdtem le, mikor már majdnem összeestem. Mondjuk a lepedőmet ismeretlen tettes elcsórta, míg bulizni voltam, így azon a hülye szivacson kellett aludnom. A mai előadásokon zombi voltam, de akkor is megérte a tegnapi éjszaka. Majd ma kialszom magam, holnapra úgyis kértem egy szabad napot (:
De ennyit a személyes dumámról, amire senki nem kíváncsi (: Még péntek délután elkészült egy alkotás. Nem nagyon tudok mit mondani róla... A kész mű magáért beszél. Felhasznált anyagok: sörös nyitófülek, szalag.